Nem akarom többé betonelemek között élni az életem. Tudom, tudom, már százszor, meg ezerszer fogadkoztam, hogy egyszer eltűnök a városból. Hogy oda megyek vissza, ahol jól érzem magam. Közelebb akarok kerülni a világ titkaihoz, a csillagokhoz, az időhöz, a természet jelbeszédéhez.
Itt nem lehet létezni. Nem emlékszem, hogyan telnek a napjaim. Reggel fel, este le. Bár naponta hallom, többször is, de átszalad rajtam a sok információ, végigsebzi a húsomat, nyomot hagy bennem mindaz, ami nem tartozna rám. A bankrablások, a busz- és vonatbalesetek, gyilkosságok, gazdasági álválság és minden trutymó, amit belepumpálnak naponta a fejünkbe, akarva-akaratlan. Az internet, a televízió, az egész civilizáció elcseszte az emberiséget. Néhány zseni feltaláló tönkretett és folyamatosan tönkretesz milliókat. Igen, persze, mindez hasznunkra is válhatna, csak éppen nem mindenki tudja helyesen használni. A gyerekek, például. De nem csak ez a gond.
Azok, akik tömbházban nőnek fel, és nincs lehetőségük a természet közelébe férkőzni, lelkibeteg emberekké válnak. Aki sosem érezte a fű és a föld szagát, a széna illatát kaszálás után, ősszel az égő falevelek fanyar füstjét, a párolgó föld forróságát, az semmit nem ért.
Aki csak a mall-ok, plázák és egyéb csillogó üzlethálózatok lépcsőit koptatja, igazi értékeket nem hordoz, nem hordozhat magában.
Az, aki a csend hangját nem ismeri, aki ebben a rohadt rohanásban nem tud megállni, és elgondolkodni saját nyomorúságos életén, azon, hogy miben van, miért küzd és tapos le mindenkit nap mint nap, az nem érdemel jobb sorsot.
A falvaink elnéptelenedtek. A földek parlagon. Mindenki visszatérhetne oda, ahonnan elindult. De nem mennek. Nem ismerték még fel, hogy milyen nyomorúság vár rájuk. És mibe rángatták bele gyerekeiket.
Talán jobb lenne egy kicsit a világ, ha megtörténne. De úgy érzem, visszafordíthatatlan ez a folyamat. A civilizáció megmérgezett és elkápráztatott mindenkit. Vakabbak és süketebbek lettünk, mint a kezdetek kezdetén. Tunyábbak és butábbak. Jól értesültek és sokkal tudatlanabbak, műveletlenebbek. A civilizáció száműzte az emberiséget a világ titkos, bensőséges közösségéből.
