2009. november 15., vasárnap

Megihlettem a keresztanyámat, íme

Kinde Annamária

Ruzsenoár

Ildikónak

Nem kell a vér színe,
és nem kell a halálé.
Szivárgó életé –
rettentő éjszakáé.

Zöld kell és rózsaszín és
egyiptomi kék,
gyöngyszürke és galamb,
okker és terrakotta,
ezüst, arany.

Fekete nap vonaglik
vörös égen.
Torz figurák szorítanának
mind kisebb ketrecekbe.

Erdő kell, rét, tó,
mély, zöld vizű medence,
szikrázó levegőég,
zord hegycsúcs hava,
tölgy barnás rózsaszínje,
réz-rozsda zöldje,
kökörcsin-lila.

De felfal a vörös,
a fekete eléget –
és semmi sem kínál már menedéket.